gluténmentestejfehérje mentestejcukor mentestojásmentes

ÚJDONSÁG!

ROPOGÓS KENYÉR

ZSEMLE

BUCI

ELÉRHETŐ AZ ÉTLAPON!

Belépés a fiókomba

Felhasználónév:
Jelszó:
Regisztráció

GARANTÁLTAN GLUTÉNMENTES!
 

Ismét bevizsgáltattuk gluténmentes ételeinket akkreditált mintavétellel! A legutóbbi laboratóriumi vizsgálatok a GastroDoktor által szállított minden étel mintájában bizonyították, hogy gluténmentesek.
 
 A legfrissebb laboreredmények itt >>

Lisztérzékenység Tejcukor érzékenysége Tojásallergia Kezelési mód

              

Mi a lisztérzékenység?

 A gluténérzékenység (cöliákia) az egész szervezetet érintő autoimmun-betegség. Kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin, amit az ember normálisan az étkezései során fogyaszt el. A lisztérzékenység leggyakoribb formájában glutén fogyasztása hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Kezelése gluténmentes diétával lehetséges, de gyógyítani egyelőre nem tudjuk. A diétát egész életen át kell tartani.

 

Előfordulás:

A magyarországi előfordulásra vonatkozó adatok is részben becsültek. Egy 2002-es felmérés szerint minden 344. ember lisztérzékeny. Gyerekek körében készített vizsgálatok ennél sokkal gyakoribb előfordulást mutattak.
A betegek száma mindenesetre az utóbbi időben enyhe emelkedést mutat, ami adódhat abból, hogy a betegség megismerésével és a diagnosztikai módszerek tökéletesedésével egyre több esetet ismerünk fel, és abból is, hogy a cöliákiások családjában az előfordulás viszonylag magas, és családon belül hamarabb kiderül a betegség. Valószínű, hogy minden századik magyar ember érintett.

 

Okok:

A lisztérzékenység alapvetően örökletes, kialakulásában azonban környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, melyek közül a legfontosabb, hogy a táplálékkal glutén, pontosabban annak alkoholban oldódó formája, gliadin kerül a szervezetbe. A glutén a búza, az árpa, a rozs és a zab magjában található gliadinból és gluteninből álló fehérjekeverék. Ez az anyag teszi a lisztet ragadóssá, tartja össze a lisztes tésztákat.

A lisztérzékenység nem allergia, de a gliadin ahhoz hasonlóan antigén-antitest reakciót, immunválaszt vált ki a vékonybélben. A vékonybél nyálkahártyájának felületét bélbolyhok növelik, hogy a tápanyagok minél nagyobb felületen szívódhassanak fel. Az immunreakció következtében a bélbolyhok elpusztulnak (boholy-atrófia). A felszívó felület rendkívüli csökkenése miatt valamennyi tápanyag felszívódása romlik, emésztési, felszívódási zavar (malabsorptio) jön létre. Legfontosabb következményei az alultápláltság, vitamin- és ásványi anyag-hiány, és ennek nyomán különböző betegségek (pl. vérszegénység, csontritkulás).

A gluténnal való első találkozáskor  alakul ki betegség, másoknál pedig csak jóval később, felnőttkorban.
Biztos, hogy a bélbolyhok nyálkahártyája valamiért áteresztőbbé válik a gliadin molekula számára. Ebben valószínűleg több tényező együttes hatása a bűnös, többek között szerepet játszhatnak kémiai és mechanikai hatások, gyulladásos folyamatok, fertőzések.
Viszonylag új felfedezés, hogy az emberi bélből és székletből kimutatható egyik adenovírus szerkezeti hasonlóságot mutat a mérgező gliadinnal. A lisztérzékeny betegek 90%-ánál sikerült kimutatni, hogy előzőleg adenovírus 12-es fertőzésen estek át, és valószínűsíthető, hogy a vírus elleni immunválasznak lehet szerepe a cöliákia kialakulásában. Az immunrendszer a fertőzés után a gliadin-sajátfehérje komplexre is úgy reagál, mint egy kórokozóra.

A betegek mindegyikénél kimutatható a szöveti transzglutamináz enzim elleni antitest, továbbá az immunrendszeri, ún. antigén-prezentáció egy meghatározott, speciális humán leukocita antigének termelődésén alapuló típusa. Az antigén-prezentáció módja genetikailag meghatározott, egyénre jellemző, s a benne résztvevő fehérjék típusától függ. Az európai fehér népesség körülbelül 30 százalékára jellemző az a fajta antigén-prezentáció, ami egyáltalán nem kóros, de érdekes módon a cöliákia kialakulásának egyik - bár nem elégséges - feltétele.

Ha a kóros folyamat egyszer elindult, akkor mindenképpen meg is marad, és csak a gluténmentes diéta segíthet.

 

Tünetek:

A cöliákia legtípusosabb tünetei a hasmenés, akaratlan, kóros fogyás és a gyengeség. Ezek a diagnosztizált lisztérzékenyek 80 százalékára jellemzők.

Régen a tipikus tünetek alapján a lisztérzékenységet gyerekkorban kezdődő betegségnek tartották, de ma már tudjuk, hogy felnőttekben is igen gyakori. Azoknál a felnőtteknél, akiknek gyerekkorában a betegséget jellemző tünetek híján nem fedezték fel, felnőttkorban is nem típusos tünetek jellegzetesek, s így a betegség felismerése nehezebb.

Típusos gyermekkori tünetek:
A panaszok többnyire 14-18 hónapos korban, legkésőbb 3-5 éves korig, a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek. A gyerekek étvágytalanná válnak, hánynak, hasuk jellegzetesen előredomborodik a fokozott bélgáz-képződés, a béltartalom nagy mennyisége és a hasfal izomzatának ernyedtsége miatt (pókhas). Tetemes mennyiségű székletük bűzös, csomós állagú, láthatóan sok zsírt tartalmaz, mert a bélbolyhok károsodásakor először a zsírfelszívás sérül. A bőr alatti zsírszövet kevesebb a normálisnál, a végtagok feltűnően vékonyak, a pókhas így még feltűnőbb.
Az alultápláltság miatt visszamaradnak a fejlődésben, kicsik, vitaminhiány, elsősorban a zsírban oldódó vitaminok hiányában fellépő betegségek, vérszegénység mutatkoznak. Az ilyen gyerekek kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nem játszanak, figyelmüket nehéz lekötni. Fáradtak, kimerültek, szívesebben fekszenek.

Felnőttkori tünetek:
A felnőtteknél 20-50, leggyakrabban 35-40 éves kor között jelennek meg az emésztőrendszeri tünetek, de nagyjából felüknél ezek teljesen elmaradhatnak. Minél későbbi életkorban fejlődik ki a betegség, annál jelentéktelenebbnek tűnő és különfélébb tünetekben nyilvánul meg.

 
 
Mi a tejcukor érzékenység?

A szervezet egy enzim hiánya miatt nem tudja lebontani a tejcukrot. A csecsemők főleg az első 6 hónapban, amikor még nem megfelelő a gyerekek ellenálló képessége, nehezebben birkóznak meg az idegen fehérjékkel. Ennek néhány esetben az lehet a következménye, hogy allergiás tünetek alakulnak ki. A tej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek. Ezek bizony rendkívül súlyosak, és még a kicsi életét is veszélyeztethetik. Hányással, hasmenéssel, bőrkiütéssel járnak.

A másik változata késői tünetek néven ismert. Ez a tej elfogyasztása után sokkal később, napokkal vagy hetekkel jelentkezik. A gyermeknek gyakran fáj a hasa, nyugtalan, fáradékony, és ilyenkor is megjelenhetnek a bőrkiütések. Hogy az említett tünetek valóban a tej miatt jelentkeztek-e, azt úgy tudjuk eldönteni, ha megvonjuk a kisgyerek étrendjéből a tejet, ilyenkor a tünetek is megszűnnek.

 

Súlyos következménye lehet!

Ha nem kezeltetjük a liszt- és a tejcukor-érzékenységünket, és nem fordulunk időben orvoshoz, annak súlyos következményei is lehetnek, hiszen a tápanyagok nem tudnak rendesen felszívódni a szervezetben.

 
Mi a tojásallergia?

Egyre gyakoribb a tojásallergia kialakulása, Magyarországon nagyjából a lakosság 1%-a allergiás a tyúktojás valamely összetevőjére. A diagnózis legtöbbször gyermekkorban születik meg, hiszen az első tünetek akkor válnak nyilvánvalóvá, mikor a hozzátáplálás megkezdődik.

Ritkán erős allergia esetén az anyatejes táplálás során is megfigyelhető az anyai tojásfogyasztással összefüggő bőrallergia, ekcéma, hasi panaszok megjelenése. Tojásallergia ritkábban a későbbi életkorban is előfordulhat, illetve kialakulhat.

Nem szabad összetéveszteni az átmeneti intoleranciával, amely nagy mennyiségű tojás fogyasztása következtében létrejövő, múló tünetekkel lép fel, majd megszűnik. Ilyenkor a tojás egyszeri nagy mennyiségű fogyasztása okozza a tüneteket a szervezet túlzott fehérjeterhelése következtében.

 

Tojásallergia és a keresztallergia:

A tojásallergiások esetében is oda kell figyelni a keresztallergiára. A keresztallergia azt jelenti, hogy bizonyos anyagok ugyanazokat a tüneteket váltják ki, mint az adott fő allergén.

A tojás esetében ritkán keresztallergiát okozhat a csirkehús, illetve bőrérintkezés esetén a szárnyasok tolla is. A tyúktojásra allergiás személyek esetenként fürj- és pulykatojást fogyaszthatnak, azok alacsonyabb mértékű allergizáló tulajdonsága miatt.

Fontos tudni, hogy bizonyos oltóanyagok, például a 15 hónapos korban kötelezően beadandó MMR oltás is komoly tüneteket okozhat, mert az oltóanyagot csirkeembrióban állítják elő, illetve a lizozim tartalmú szemcseppek is veszélyesek lehetnek.

 

A tojásallergia tünetei:

A tojásallergia tünetei megegyeznek az egyéb ételallergiák tüneteivel: bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, légzés nehézsége, hányás, hasmenés, hasi fájdalom. A tojásallergia diagnózisa tapasztalati, vagyis a tojás fogyasztását követő tünetek kialakulásán alapszik.

Amennyiben a tünetek összefüggésben állnak a tojást tartalmazó ételek elfogyasztásával: a tojás étrendből való kiiktatása (elimináció) megszünteti a tüneteket, majd az újbóli tojásfogyasztás (provokáció) után a tünetek kiújulnak, a diagnózis felállítható.
 
Mi a legjobb kezelési módja az ételallergiáknak?

Míg a laktózérzékenység gyógyszerekkel gyógyítható, addig a lisztérzékenységnek csak a tüneteit enyhíthetjük. Mindkét betegség esetén elkerülhetetlen a diétázás! Fontos, hogy lisztérzékenység esetén kerüljük a gluténtartalmú, tejcukor-érzékenység esetén pedig a tejcukortartalmú élelmiszereket. Tojásallergia esetén a gyermeknél minél korábbi életkorban vezetik be a tojásmentes diétát, annál nagyobb az esélye a teljes gyógyulásra.

Az allergiát okozó étel szigorú elkerülése, valamint  az ételek hozzávalóinak elolvasása a kulcsa, a reakció tünetmentességének. Ha egy terméken nem található címke, akkor egy ételallergiásnak nem kellene megennie azt.

Tanulja meg, mely ételek okoznak Önnél problémát! Ezek fogyasztását mérsékelje, amennyire csak lehet! 

 

 

Mi segítünk  megkönnyíteni a mindennapjait,

mert speciális ételeinket házhoz visszük Önnek!


 

 

 

Weboldal készítés: InternetLogisztika